„Jó bornak nem kell cégér” – ahogy a nádnak, mint építőanyagnak sem szükséges különösebb reklám, ha abból indulunk ki, hogy gyakorlatilag évezredek óta ismert tető-fedő anyag. A nádtető az idők során jelképezte a szegénységet is, ma azonban ismét széleskörű népszerűségnek örvendhet. Talán nem is véletlen, hogy mint tető-fedő anyag annyi éven át jelen van az építészetben. Mint esztétikum vitathatatlan dísze az épületeknek, mint anyag könnyű, nem igényel erős tető-szerkezetet, ezen kívül kiváló hőszigetelő, télen és nyáron egyaránt jó szolgálatot tehet a hűtés és fűtés gazdaságosabbá tételében.
Érdemes megemlíteni a tetőszerkezetekhez tökéletesen illeszkedő nádréteg alakíthatóságát. Kémények, ablakok, szellőzők stb. kialakításakor sem jelent gondot a megfelelő szakember számára a nádtető formázása, illesztése, a már említett esztétikum pedig előnyösebb kialakításokat is eredményezhet, mint bármelyik más tető-fedő anyag esetében.
A jó minőségű, megtisztított, gaztól, levelektől és egyéb „idegen” anyagoktól mentes és megfelelően kezelt, tárolt nád tartós, sőt szívós felület kialakítását teszi lehetővé. A megfelelő szakember olyan tető elkészítésére képes, amely tetőt nagyjából 2 évente kell, illetve érdemes újrakezelni, amely minimális ráfordítást jelent mind időben, mind anyagilag. A karbantartás lényege egyrészt a tetőtől joggal elvárt elvásárok teljesítésének biztosítása (hőszigetelés, beázás-mentesség, szilárdság) másrészt a közvetlen tűzveszély megelőzése. A XXI. Században a munkálatok fontos részét képezi a nádtető lekezelése, ami által a gyulladékonyság esélye minimalizálható, ami által nem jelenhet a nádtető nagyobb veszélyt, mint egy közelünkben parkoló autó, bármely épületen belüli irattároló, vagy akár az otthonainkban lévő konyhánk, ahol bizony forró olajjal, zsírral dolgozunk. A karácsonyi vagy születésnapi gyertyák meggyújtásáról ne is szójunk!
A nádtető tartósságát nem csupán a megfelelő szakember tapasztalata, tudása garantálja, hanem a tető építésekor használandó egyéb modern, önmagukban is tartós építő- és segédanyagok. A mai nádtető semmivel sem jelent gyengébb, vagy kevésbé stabilabb szerkezetet, semmivel nem marad el sem zsindelyes, pala- vagy akár a cserép-tetőktől. Valamennyi technológiának megvannak az előnyei és hátrányai. A nád esetében egyedül talán a viszonylag gyakori utókezelés jelenthet hátrányt, ahogy fentebb erről már esett szó, ugyanakkor gazdaságilag meghálája a tető a ráfordítást kiváló –ha nem a legjobb – hőszigetelési tulajdonságai miatt, ami bizony meg fog mutatkozni a pénztárcánkon is, legyen szó fűtésről, vagy légkondicionáló berendezések használatáról.
Talán még inkább eloszlatjuk a nádtető iránt érzett esetleges averziókat, ha megemlítjük, hogy állat, kártevő és egyéb természeti „támadásoktól” is mentes a nádból készült tető. Az egyetlen potenciális veszélyt és ellenséget a nem megfelelő kivitelezés, a nem megfelelő szögben felhelyezett kötegek jelentik. A „nem elég függőleges” síkban feltett síkok nem vezetik le az esővizet, illetve a hólét, ami a nádszövet károsodását eredményezheti hosszútávon. A nagyjából 45 fokos, vagy annál nagyobb dőlésszögben felhelyezett nád még tartós esőzés következtében sem ázik át, a felső 2-4 réteget leszámítva, ami viszont igen rövid idő alatt újra megszárad, ha már elállt az eső. Ne feledjük, a nád víz-közeli növény, a víznek alapvetően ellenáll.
További kérdése, kételye felmerülése esetén keresse fel szakembereinket elérhetőségeinken!
Veresnád