A világ szinte minden táján…

Magyarországon jellemzően állóvizek, tavak szegélyén találunk nádast és mint olyan nyersanyagforrást jelent egyes ipari ágazatoknak. A világ egyéb tájain, az Északi- és Déli sarkokat kivéve valamennyi kontinensen, számos országban találhatunk -funkcióit tekintve- a nádhoz hasonló alapanyagokat. Pálmalevél, szalma, akár gallyak hasonló funkciót láthatnak el. Bárhol is nézünk körül, a tető belső terek, csapadék elleni védelmét és annak elvezetését hivatott elvégezni. Ugyanígy véd a tető a szél, a por ellen, ezért elvárható a tetőtől a kellő szilárdság is. Eleinte az ember csak a közvetlen környezetében található, természetes anyagokat használta építkezéshez. Később, a társadalmak fejlődésével párhuzamosan egyre inkább szempont lett a takarékosság is, míg a ma ismert modern építőanyagok térhódításával már egyenesen válogathatunk ízlésünknek és anyagi szempontjaink alapján. Míg egyes elmaradottabb területeken a kévefedések egyedüli opcióként alkalmazottak, addig nálunk, főleg a nádtetőfedés, tehetősebb családok otthonaira jellemző. Persze csak abban az esetben, ha ízlések és igények tekintetében is a nádra esik a választás.

Nádtetőfedéshez nád szükséges. Na de miféle?

A nád évelő fűféle. Bár szaporodásához igen tekintélyes mennyiségű magot hullat, ahhoz képest mégis relatíve kevés hajtás keletkezik. Szinte az egész világon megtalálhatók különböző fajtái és megannyi módon -a gyékényhez hasonlóan – hasznosítják azt. Bútorokat, különféle használati tárgyakat is készítenek belőle. A nádtetőfedés alapvető nyersanyaga.

A növény fás, üreges szárát hasznosítják. Manapság gépesített eszközökkel aratják ugyan, de még így is komoly fizikai munkát jelent a nádtetőfedéshez szükséges alapanyag beszerzése.

Az ideális nádat évente aratják, amit idén év elején levágnak, az nyáron újra a vízszint fölé nő és a következő év elején vágandó le ismét. Előfordul, hogy nem sikerül egy év után learatni a nádat, amiért az adott vízfelület nem fagy be. Legalább 10 centiméteres jégpáncél szükséges ahhoz, hogy a növényzetet a víz felől gyalog, vagy járművel meg lehessen közelíteni. Magyarországon az elmúlt években mindez komoly problémát jelentett, hiszen jellemzően elmaradtak a tartós hidegek, a hosszan tartó fagyok.

A több éves nád nem preferált

Az úgynevezett egyidejű nád, amely tehát egy éven át növekedett és aratásra kerül iparilag felhasználható. Kettő, illetve több év alatt megkezdődik és bekövetkezik az avasodás. Az avas, vagy régi nádat learatva ugyan helyet adhatunk a majdani új nádnak, felfrissül a nádas, de a levágott és majd megszáradt alapanyag közel sem lesz elég tartós, vagy egyáltalán felhasználható. A nád-tetőfedéshez kifejezetten erős és tartós nád alkalmazandó.

Külön szakmai tudást igényel már közvetlenül a nád levágása utáni válogatási folyamat. Az úgynevezett bálákat már méret szerint fogják össze. A bálákból, jellemzően a vízpartokon, ahol a nádat learatják, kévéket állítanak fel, amely 10-20 bálából áll. Már a bála összefogása, a kéve kötegelése is hatalmas szerepet játszik a száradási folyamatokban. A száradás elősegítése mellett a rohadás elkerülése is elsődleges szempont.

Félelmek eloszlatásaként

Gyakran lehet olvasni fórumokon, hogy a nádtető-fedés nem túl előnyös eljárás. Köszönhető ez annak, hogy bogarak, darazsak és madarak fészkelnek bele. Továbbá elrohad a nád és ami a leggyakrabban kerül szóba: tűzveszélyes.

Először is, minden tönkremegy egyszer. Főleg akkor, ha nem jó minőséget képvisel a nád, vagy a nádtető, ha nem megfelelő szakember építi azt meg. Másodszor, a nádtető is, mint minden része az épületnek, karbantartást igényel. Jelent ez rendszeres felújítást, vagy csak pótlást, de jelenthet ez bizonyos anyagok alkalmazását is a nádtető felületén. E tekintetben kérje ki szakemberek hiteles véleményét, ne kizárólag fórumokon, többnyire hozzá nem értő, nem szakmabeliek véleményére adjon.

Harmadszor, a nádtető nem tűzveszélyesebb, mint bármelyik más anyagból megépített tető. A száraz nád valóban gyúlékony anyag, ezt nem vitatja senki, Ugyanakkor ahhoz, hogy a nádat tetőfedéshez felhasználják a nádtetőfedők, igen komoly eljárásokon megy az anyag keresztül. A jól megépített nádtető 70-100 évig tető marad, megfelelő karbantartás mellett. Természetesen a kor előrehaladtával érdemes gyakrabban felülvizsgálni a tetőt, de ami a tűzveszélyt illeti, igen hatékony anyagok felhasználásának köszönhetően nehezen gyújtható meg. Mindezek ellenére kerülni kell a nyílt láng használatát, nem javasolt a dohányzás nádtetőkön, de ugyanez elmondható akár egy lakótelepi lakásban is, ami szövetek, papírtárgyak által kifejezetten nagy veszélyt jelenthetnek tűzvédelmi szempontból.

Fenti eljárások által a tűz, a darázsfészek, a madarak befészkelése egyaránt megelőzhető. A nádtető-fedés előnyei pedig önmagukért beszélnek, kezdve az esztétikai élménytől egészen a fűtési költségek jelentős megtakarításáig.

Ha eddig kételkedett, lépjen velünk kapcsolatba! Készséggel állunk rendelkezésére. Amennyiben már eldöntötte milyen nádtetőt szeretne, kérje ajánlatunkat!